Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról
Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége

Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A késő délután kezdődő vitán a résztvevő oktatók és diákok a Bolyai Egyetem kérdését vitatták meg. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetés aránytalanra sikeredett: míg a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, addig a román tagozatról a vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak jelen.

Pop Ioan, Costel Sârbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Ugyanakkor Decebal Ciurchea megkérdőjelezte, hogy az önálló egyetem költségei fedezhetők, illetve hogy van minőségi oktatást biztosító megfelelő létszámú oktatói gárda. A három oktató nem lát viszont semmilyen akadályt arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. Szerintük ennek van létjogosultsága, az egyetem jelenlegi struktúrája ugyanis nem megfelelő. Pop Ioan példaként a német tagozatot említette, amelyet szerinte mesterségesen tartanak életben, kevés diákkal működik, ezért nagyon költséges. Costel Sarbu a környezetvédelmi kar létrehozását említette, amelyet annak idején infrastrukturális, anyagi és a humán errőforrás hiánya ellenére is nagyon rövid alatt hozták létre. Szerintük mindez azt igazolja, hogy az önálló magyar karokat minden további nélkül létre lehetne hozni. Szerintük ez pozitív hatással lenne mindkét tagozat oktatira és diákjaira.

Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora a Bölcsészakorn működő 3 önálló tanszék álláspontját ismertette azzal kapcsolatban, hogy miért enm megfelelő, vagy miért ellenzik a magyarságtudomány kar létrehozását. (Lapzártakor a vita még tartott)

Tegnap a Középiskolai Oktatók Szabad Tanügyi Szakszervezetének tagjai sztrájkőrséget álltak a Kolozs megyei prefektúra épülete előtt. Amint az Lucia Cojocaru Kolozs megyei szakszervezeti elnöktől megtudtuk, ez a mozzanat a tiltakozó megmozdulás-sorozat részét képezte. Tegnapelőtt Szilágy, Máramamaros és Maros megyében, tegnap többek között Kolozs és Fehér megyében, míg Bukarestben minden nap sztrájkőrséget szervez a négy tanügyi szakszervezet. Cojocaru szerint hétfőtől egy tanuló se fog megjelenni az iskolában, de sztrájktörő pedagógusok mindig is léteztek. – A meghatározatlan időre meghirdetett általános sztrájk idején a pedagógusok nem kapnak fizetést, de ez az az áldozat, amelyet vállalnunk kell – zárta beszédét.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint, mivel a pedagógusok november 7-től meghatározatlan időre általános sztrájkot kezdenek, az iskolaigazgatókra hárul az a feladat, hogy biztosítsák a nem sztrájkoló tanároknak az oktatási tevékenység lebonyolításához szükséges megfelelő körülményeket. Azok a tanárok, akik nem vesznek részt a tiltakozásban, valamint a kisegítő személyzet felel a tanulók biztonságáért és az iskola javaiért. Abban az esetben, ha egy tanintézetben az összes pedagógus sztrájkol, az iskolaigazgató meg kell egyezzen a szülőkkel, hogy jöjjenek vagy sem a tanulók az iskolába. Minden tanintézmény saját maga dönti el melyik megoldást választja.

Lengyelországban és Romániában is vannak titkos CIA-börtöntáborok – írta a csütörtöki Financial Times az egyik legnagyobb emberjogi csoport értesülését idézve. Előző napi amerikai lapértesülés szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a világ számos pontján, egyebek mellett több kelet-európai országban őriz és hallgat ki titkos fegyenctelepeken magas rangú, elfogott al-Kaida-terroristákat – írta a Washington Post.

Călin Popescu Tăriceanu kormányfő tegnap cáfolta a hírt, mint ahogy az elnöki hivatal közleményében is az áll, Romániában nem működnek CIA-börtönök. Traian Băsescu államfő konzultált az állami intézményekkel, és nem kapott erre vonatkozó információkat. A román hadseregnek sincs tudomása arról, hogy a Mihail Kogălniceanu légitámaszponton börtön működne a CIA ellenőrzése alatt.

Az elnöki szóvivő nyilatkozatáig a romániai hivatalos szervek a Román Hírszerző Szolgálat kivételével nem tudtak hivatalos választ adni arra, hogy a CIA működtet-e börtönöket Romániában, noha Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária azonnal cáfolta az amerikai lapban megjelenteket, miszerint a CIA börtönöket működtetne Kelet-Európában. (Részletek a 4. oldalon)

A nemzet állapota: Kolozsvár – Brüsszel 2005 címet viselő tanulmány több fejezetben taglalja az egyes területek – adminisztráció, felsőoktatás, kereskedelem, civil szféra stb. – feladatait ahhoz, hogy az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználhassuk. Jelenleg ugyanis nem élünk az összes felkínálkozó lehetőséggel.

A legtöbb európai nagyvárosnak, illetve régiónak van képviselete Brüsszelben, így rajta tarthatja szemét a jogrendszer változásain, első kézből juthat hozzá az információkhoz. Kolozsvár lehetőségeket mulaszt el amiatt, hogy a tudnivalók Brüsszelből Bukaresten át nehézkesen, késve, esetleg pontatlanul érkeznek. Gyakran az illetékesek sem látják át az összefüggéseket, emiatt a sajtónak sem áll rendelkezésére áttekinthető, közérthető anyag, minek eredményeképp az érintettekhez néha elferdítve, megkésve jutnak el a tudnivalók.

A civil szervezeteknek is érdeke, hogy az alapokhoz a lehető legközelebb férkőzzenek, kihasználva a lobbilehetőségeket. Az egyetemeknek is próbálkozniuk kell kutatási alapok megszerzésére, hiszen ezen a területen Románia híresen rosszul áll. Nem könnyű hozzájutni az unió alapjaihoz, de nem is lehetetlen a megfelelő információk birtokában.

Dan Luca, az Európai Ház alapítója kifejtette: indítványozzák egy nyolc tagú kolozsvári európai bizottság létrehozását, amelynek tagja a polgármester, a helyi tanács és megyei tanács elnöke, az ellenzék képviselője, a kereskedelmi kamara elnöke, egy egyetemi rektor, a média egy képviselője, illetve a civil szféra reprezentánsa lenne. A brüsszeli jelenlét költségeiből a megyei tanácson kívül másoknak is részt kellene vállalniuk, közös székhelyet fenntartaniuk. esetleg pontatlanul érkeznek. Gyakran az illetékesek sem látják át az összefüggéseket, emiatt a sajtónak sem áll rendelkezésére áttekinthető, közérthető anyag, minek eredményeképp az érintettekhez néha elferdítve, megkésve jutnak el a tudnivalók. A civil szervezeteknek is érdeke, hogy az alapokhoz a lehető legközelebb férkőzzenek, kihasználva a lobbilehetőségeket. Az egyetemeknek is próbálkozniuk kell kutatási alapok megszerzésére, hiszen ezen a területen Románia híresen rosszul áll. Nem könnyű hozzájutni az Unió alapjaihoz, de nem is lehetetlen a megfelelő információk birtokában.

A nyári árvizek ébresztették rá a helyi hatóságokat arra, hogy veszélyforrást jelentenek a folyóvizek közelében szabálytalanul felépített házak, nyaralók, raktárak. A prefektúra október és december között ellenőrzi a folyóvizek menti építkezéseket, az eddig tapasztaltakról Mihail Hărdău prefektus tegnapi sajtóértekezletén számolt be.

Az ellenőrzésen a prefektúra mellett az építkezési felügyelőség, nemzetőrség, a kihágásokat felderítő osztály, valamint a közegészségügyi igazgatóság vett részt. Nagysebesen, a Drăgan-patak környékén 37 olyan nyaralóházat építettek az elmúlt évek során, amelyeknek megadták ugyan az építkezési engedélyt, de hiányzott a Román Vízügyi Hivatal kötelező jóváhagyása. Ugyanitt 53 esetben árvíz szempontjából veszélyes övezetben építkeztek: a 43 nyaraló közül csupán 1 nem rendelkezett építkezési engedéllyel, 10 esetben pedig nem tettek eleget azoknak a feltételeknek, ami vízügyi hivatal jóváhagyásában szerepel, és amely megerősítési munkálatokra kötelezte az építkezőt.

Az Aranyos folyása mentén 4 házat építettek fel a vízügyi hivatal engedélye hiányában, Járabányán pedig 70 nyaraló található kockázatosnak minősített helyen, 20 épület esetében a vízügyi jóváhagyást úgyszintén megerősítési munkálatok elvégzésének a feltételével adták meg, ami nem történt meg. A Hent-völgyében 5 fakitermelő telep környezetvédelmi szempontból jelent problémát, de a hatóságoknak mindeddig nem sikerült a tulajdonosokkal felvenni a kapcsolatot, mondta Hărdău.

A prefektus szerint a polgármestereket terheli a felelősség, hogy megadták az építkezési engedélyeket a vízügyi hivatal jóváhagyása nélkül, emellett a hivatalokban kötelezően ki kellene függeszteni egy térképet a környék veszélyesnek minősített övezeteiről, és ezt a legtöbb helyen elmúlasztották. Hétfőn több község (Kissebes, Járabánya, Kiskalota, Kalotaszentkirály, Alsójára) polgármesterének ismertetnie kell a problémás építkezések iratcsomóit, a prefektus az ellenőrzések végén dönt az intézkedésekről. Annak ellenére, hogy több nyaraló az építkezési jogszabályok megszegésével készült, a vízügyi hivatal szerint nem áll fenn ezek lebontásának a kötelezettsége, mondta Hărdău.

Január elsejétől a gyermeknevelési juttatás 800 új lej, vagyis 8 millió régi lej lesz azok esetében, akik a gyermek születése előtti 12 hónapban adóköteles jövedelmet valósítottak meg, a szabadságra és járulékra pedig az első három szülés esetében lesznek jogosultak, állapítja meg egy kormányhatározat. (Jelenleg a gyermeknevelési juttatás 780 új, 7,8 millió régi lej, és a gyermek kétéves koráig folyósítják, beteg gyermek esetében annak hároméves koráig.) Amikor a szülő úgy dönt, hogy folytatja a munkát a juttatás folyósításának idején, az állami segély kedvezményezettjei a fizetésük mellett 300 új, tehát 3 millió régi lejt kapnak pluszban, ösztönzésként, a gyermek két-, valamint hároméves koráig. Erre az időre a 800 lejes gyermeknevelési juttatást felfüggesztik.

A kormányhatározat megállapítja, hogy 2007. január elsejétől megkülönböztetve nyújtják a gyermeknevelési jogokat. Eszerint azok, akik adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, 600 új lej juttatásra lesznek jogosultak. Amennyiben lemondanak a gyermeknevelési szabadságról, a fizetésük mellé 100 új lej ösztönzési pótlék jár majd a gyermek két illetve három éves koráig. Az állami gyermeknevelési pénz 200 új lejre növekszik (2 millió régi lej), és ezt az összeget a gyermek két, beteg gyermek esetében pedig 3 éves koráig folyósítják. Erre azok a szülők is jogosultak lesznek, akik nem a köznyugdíj rendszer biztosítottjai, és jövedelmező tevékenységet sem folytatnak.

A gyermeknevelési juttatást és fizetésösztönzést bármelyik szülő választhatja, ez az időszak pedig járulékfizetési időnek számít. Az említett jogosultságok kifizetésére körülbelül 715 millió új lejre lesz szükség 2006-ban, és 1807 millió lejre 2007-ben. A kormány magyarázata szerint ezekre az intézkedésekre a gyermekvállalás ösztönzése és gyermekelhagyás csökkentése céljával kerül sor. fizetésük mellé 100 új lej ösztönzési pótlék jár majd a gyermek két-, illetve hároméves koráig. Az állami gyermeknevelési pénz 200 új lejre növekszik (2 millió régi lej), és ezt az összeget a gyermek két, beteg gyermek esetében pedig 3 éves koráig folyósítják. Erre azok a szülők is jogosultak lesznek, akik nem a köznyugdíj rendszer biztosítottjai, és jövedelmező tevékenységet sem folytatnak. A gyermeknevelési juttatást és fizetésösztönzést bármelyik szülő választhatja, ez az időszak pedig járulékfizetési időnek számít. Az említett jogosultságok kifizetésére körülbelül 715 millió új lejre lesz szükség 2006-ban, és 1807 millió lejre 2007-ben. A kormány magyarázata szerint ezekre az intézkedésekre a gyermekvállalás ösztönzése és gyermekelhagyás csökkentése céljával kerül sor.

SUBA LÁSZLÓ kerámiából és festményekből rendezett kiállítását dr. Keszeg Vilmos nyitja meg november 6-án, vasárnap 12 órakor a tordai Petőfi Társaság galériájában. Ezzel az alkalommal veszi kezdetét az Aranyosszéki Népfőiskola 2005. november és 2006. február között szervezett előadássorozata is.

MOST SZÓLJ RIGÓ címmel szervez hagyományteremtő szavalüversenyt I–IV. osztályosok számára a János Zsigmond Unitárius Kollégium november 19-én, szombaton de. 9 órától. Jelentkezni november 11-ig lehet a Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központban, telefon: 598-043. Az I–II. osztályosoknak Áprily Lajos: Hinta című verse, a III–IV. osztályosoknak Áprily Lajos: Enyedi diákok című verse kötelező, valamint egy szabadon választott vers.

A szerénységéről is nevezetes festő, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, a színek világának kitűnő ismerője és ismertetője. A kékek és zöldek sajátos harmóniájára épített, olykor valósággal áttetszőnek tűnő realisztikus tájábrázolásai Alexandra Rus szerint túlmutatnak a puszta megjelenítésen: lélekből fakadnak és lelki tisztaságot sugallnak. A természeti táj vagy az épített környezet, legyen az Erdélyben vagy éppenséggel Velencében, kimeríthetetlen ihletforrásul szolgál a festőnek. Ezek a tájak azonban sohasem önmagukban valók: az ember jelenlétét mindig ott érezzük. Akárcsak az alkotás örömét is, amely a munkákból árad, s amely az okkeres, vöröses árnyalatokban teljesedik ki. Színek és formák tökéletes harmóniáját fedezhetjük fel egy-egy öreg ház, utcasarok, paraszti udvar, virág művészi átlényegítésében. Radu Fulger életműve a mindenkori festészet azon vonulatához sorolható, amely a művészet és a közönség, a műélvezők legszélesebb tábora közötti kapcsolatot tekinti ars poeticájának. Érzelmes hídteremtés ez, látványközvetítésben, -teremtésben a hangsúly a nyugodt szemlélődésre esik.

Ígéretes pályakezdő művész-palántát hallottunk, aki figyelemre méltó tehetség-potenciállal és muzikalitással rendelkezik. Ilyen fiatal tehetség esetében el kell tekintenünk a szigorú ítélkezéstől, hisz az előadóművészi tapasztalat bizonyos mértékű hiánya, a lámpaláz, a fellépés mondhatni természetes velejárója.

Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház: Postakert / Cuza Vodă utcai templom: Péntek este 6 óra, igét hirdet: Soós Károly, szombat de. 11 – Istentisztelet, Az Ösvénykeresők Napja: Mutnean R. Károly, Soós Csaba du. 4 óra: Ünnepélyes Istentisztelet, a kolozsvári Speranţa testvérgyülekezet énekkarának látogatása: Tomoioagă Ştefan. Szombat reggel 8 óra: szombatiskolai tanítók órája, 9 óra: odaszentelődési imaóra, 9.30 órától: szombatiskola, du. 3 óra: barátkozók órája.

Isten éltesse e nap szülöttjét: dr. Bartha Zoltánt, a Tinivár Lap- és Könyvkiadó alapítóját, ki életét és munkásságát az erdélyi fiatalok támogatására, tanítására, a kiváló tehetségek felkutatására szenteli nap mint nap, évtizedek óta. Két, évek óta megjelenő folyóiratot (Diákabrak, és Géniusz) köszönhetünk neki, mely hónapról hónapra ott van a romániai magyar iskolák asztalain, és több mint 150 könyvet: versesköteteket, balladákat, meséskönyveket, ifjúsági, és történelmi regényeket stb. Ugyancsak az ő érdeme a sok erdélyi diák táboroztatása is, hisz a Tinivár Sajtótábor immár 8-ik évfordulóját ünnepelheti idén.

Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa díszdoktorrá avatása köré szervezett rendezvénysorozat keretében az Egyetemiek Házában csütörtök délelőtt mutatták be A kolozsvári Kollégium megalapítása 1581. Antonio Posevino Kolozsváron c. munkát. (Infiinţarea Colegiului din 1581 la Cluj. Antonio Posevino la Colegiul Clujean) A kötetet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem karának dékánja, Toader Nicoară és dékánhelyettese, Csucsuja István ismertette nagy számú érdeklődő előtt.

A kolozsvári jezsuita kollégium indulását bemutató kötet egy sorozat első darabja, amely Kolozsvár akadémiai történetének tárgyilagos, valósághű feltárását célozza. Ennek megfelelően kordokumentumokra alapoz – a jezsuita kollégium azon kevés intézmény közé tartozik, amelynek négy századdal ezelőtti megalakulásáról hiteles, eredeti dokumentáció maradt fenn. Ilyen az alapító Báthory István által jegyzett irat, amelyben a kollégium létrehozásának szükségességét szögezi le. A kezdeményezés az erdélyi nemesi családok erkölcsi és anyagi támogatását élvezte, elismert, felkészült tanári kara volt az első pillanattól kezdve, a hagyománnyal rendelkező nyugati jezsuita kollégiumok színvonalán működött. Ennek nyomán rohamosan növekedett a diákok száma, hamarosan felekezetre való tekintet nélkül érkeztek ide tanulni a fiatalok, akik a nyugati egyetemeken is elismert magiszteri és doktori fokozatot is kaphattak.

Groó Diana Csoda Krakkóban című alkotásának bemutatásával és egy román játékfilm vetítésével, valamint Hobó József Attila verseiből összeállított Tudod, hogy nincs bocsánat című előadói műsorával kezdődött a XIII. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál szerda este Marosvásárhelyen.

A versenyen kívül vetített magyar, illetve román film, Cristi Puiu fiatal rendező Lăzărescu úr halála című alkotásának vetítésével indult nemzetközi fesztiválon 39 országból érkezett több mint negyven alkotás vesz részt. Ezeket mintegy 400 rövidfilm közül válogatták ki a rendezvény csaknem másfél hónappal ezelőtt elkezdődött előzsűrizése során. Játékfilm, filmesszé, kísérleti film, dokumentumfilm és rajzfilm egyaránt szerepel a nemzetközi rövidfilmfesztivál műsorán.

A Sorstalanság a zsidó témájú filmeknek szentelt fesztivál 80 versenyfilmje között kelt versenyre, és a mustra négy legfontosabb díját nyerte el. Az alkotások Dániától Szenegálig, a világ minden tájáról érkeztek Varsóba. A John Daly elnökölte nemzetközi zsűri a fesztivál nagydíja mellett, Kertész Imrét a legjobb forgatókönyvért járó, Nagy Marcellt a legjobb színészt illető és Pados Gyulát a legjobb operatőr Dávid Kamera díjával tüntette ki.

Megint napirenden a Bolyai-ügy. Ezúttal nem az egykori bolyaisok, hanem a Bolyai Egyetemről csak hírből halló fiatalok frissítették fel. Nem véletlenül, mert „helyzet" van. Vagy most, az Unióba lépés előtt kell dűlőre vinni a dolgot, vagy beláthatatlan ideig hagyjuk elhúzódni. A kérdés az, hogy szétválasszunk-osztozkodjunk, vagy újat alapítsunk. Nem először városunkban!

Ahhoz, hogy egy egyetem szakszerűen működhessék a jól képzett tanerőkön kívül megfelelő épület és felszerelés szükséges. Tudták ezt már az 1870-es években is. Gyakran elhangzott az a két fő érv, aminek köszönhetően nem Pozsonyban, hanem Kolozsváron alapították a második magyar tudományegyetemet. Itt már 1859 óta működött az Erdélyi Múzeum-Egyesület, s ennek gyűjteményei nagymértékben segíthették az oktatást. S éppen megürült a Főkormányszék kettős épülettömbje. Ezt a mai egyetemi központi épület helyén álló barokk, még a jezsuiták emelte épületet 1790-től a Főkormányszék vagy Gubernium használta, s az unió 1867-es újbóli törvénybe iktatásának következményeként szabadult fel. A kezdeti 40 tanárnak és alig 300 hallgatónak ez akkor megfelelő körülményeket nyújtott. Mikor a század vége felé bebizonyosodott, hogy az egyetem életképes, a magyar állam sorra emelte az új épületeket: a Vegyészeti Intézetet, az új Farkas utcai központi épületet, a klinikákat, a Biológiai Intézetet, az Egyetemi Könyvtárat. Mindezek egy kikényszerített eskü-megtagadás ürügyén 1919. május 12-én némi katonai támogatással átmentek a román állam tulajdonába és használatába. Csak az oktatókat és a diákokat távolították el, az épületek és a felszerelés maradt egy új, megnyitandó román egyetem részére. És ebbe beletörődve a magyar oktatók megpróbáltak egy felekezetközi magyar egyetemet létesíteni egyházi támogatással. Nem kaptak engedélyt. Aztán a református egyház égisze alatt egy tanárképző intézetet alapítottak, azt is egy év után bezáratták. Nem maradt más, mint elmenekülni: a tanárok s a diákok jó része Budán majd Szegeden talált otthonra.

Az „ideiglenesen" Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem a második bécsi döntést követően 1940 őszén tért vissza Kolozsvárra. A román egyetem minden mozdíthatót magával vitt Szebenbe, de az épületek maradtak. Amennyire lehetett, a magyar állam felszerelte, korszerű tanszerekkel látta el a hazatért egyetemet. Az öt évig működött itt. A második világháború végén a város lakosságának kérésére az egyetem vezetősége megtagadta a kiürítést, elmenekítést: helyben maradt. De az orosz csapatok bevonulása után már pár nappal megjelentek a szebeni román diákok és tanárok, hogy „visszafoglalják" az épületeket. Csak a szovjet katonai parancsnok közbelépése hárította el a konfliktust. Hónapokig folytak a találgatások, hogy mi lesz a magyar egyetem sorsa. A román egyetem képviselői az összes épületet és a teljes felszerelést követelték. A magyarok az osztozkodás módozatait latolgatták. A hatóságok legszívesebben felszámolták volna a magyar egyetemet: de ha már kitartottak, ezt kínos megtenni, mert a soron lévő béketárgyalásokon bizonyára felemlegetnék.

Így születik meg a Groza-kormány „salamoni" döntése, mely törvényrendeletként 1945. május 29-én jelenik meg. Ez egy szóban sem említi az 1872-ben alapított magyar egyetemet, hanem egy egészen új „magyar előadási nyelvű Állami Tudományegyetemet" állít fel Kolozsváron. Vagyis máról holnapra megszünteti a magyarok jogfolytonosságát, s minden épületet, felszerelést a román egyetemnek juttat. A magyar felsőoktatás újra kezdheti a berendezkedést. A korábbi 40 helyett kapnak egyetlen épületet, a sétatéri volt Regina Maria Líceumot (Felsőbb Leányiskola), s az egyetemi könyvtárat közösen használhatják a román egyetemmel. Utóbb még a Kereskedelmi Akadémiát, az egyházaktól elvett Marianumot és a piarista épületek egy részét is használhatják. Hogy aztán az 1959-es egyesítéssel ezek is beleolvadjanak a közös felsőoktatási épületrendszerbe. A magyar orvosi kart végül egyetlen klinikára sem fogadják be, ők kénytelenek Marosvásárhelyre távozni.

1989 végén, 1990-ben újra „helyzet" volt. Két kolozsvári iskolát sikerült szétválasztani. Az egyetem ügyét rendezni elmulasztottuk. Ennek talán fő oka, hogy hiányzott a tenni akaró, életerős tanári kar, de maga a magyar diákság is igen szerénynek bizonyult. Kétségtelenül kényelmesebb útnak kínálkozott elfogadni a kegyesen nyújtott engedményeket, kedvezményeket.

Több tervezgetés után megszületett a pótszer: a Sapientia tudományegyetem. A magyar állam pénzén, a magyar támogatással emelt vagy restaurált épületekben. Így aztán van is meg nincs is egyetemünk. Mert legalább is Kolozsvár vonzáskörében a rangos tanári kar, s a diákság messzemenő többsége, elitje a Babeş–Bolyain található. S az itteni vezető oktatók nagyon jól tudják, hogy milyen göröngyös út várna rájuk, ha egy új/leválasztott egyetemet kellene a tudós világgal elfogadtatni. De ott a sarkalatos kérdés: most vajon lehetne osztozni az épületeken, a felszerelésen? Vagy megint a magyar államhoz fordulnánk támogatásért? Esetleg ha az egyházak visszakapnak néhány épületet, a magyar felsőoktatás rendelkezésére bocsátanák-e a puszta falakat?

Az erdélyi állami magyar tudományegyetem megteremtésére most három út is kínálkozik: a Bolyai leválása a Babeş–Bolyairól; a Sapientia román állami kezelésbe vétele és megerősítése (esetleg a Babeş–Bolyaiból kiváló karokkal/tanszékekkel); új magyar tannyelvű állami tudományegyetem létesítése. A múlt tanúságtétele szerint az első variáns épp az osztozkodás veszélye és a tanári kar szakmai-kényelmi szempontjai miatt nem fog könnyen menni. A másodiknak van reális lehetősége, bár ez nem lenne igazán jó megoldás, mert az aránytalan kettősség megmaradna. A harmadik utat 1945 és 1959 között kipróbálta az erdélyi magyarság. Nehezen járható. Máig is rágódunk tanulságain.

Korrupcióról elhíresült országunk korruptjaival egyetemben. Ameddig az EU, azaz az Európai Únió közbe nem szólt. S akkor Ilie Botoş főügyész gondolt egy nagyot és felkavarta a petróleumszagú pangó vizeket. A kavarás pedig a Rompetrolhoz és annak elnökéhez, Dinu Patriciuhoz vezetett. Történt mindez jó félévvel ezelőtt. S talán marad is minden a régiben, azaz a korruptok nélküli korrupció szintjén, ha a liberálisok és demokraták közti ellentét nem vezet az államfő legdekoratívabb államtitkárának kényszerű lemondásához (menesztéséhez?). Csakhogy EU, azaz most már Elena Udrea, mert hogy ő volt a Băsescu mellett ügyködő államtitkár, nem adta olcsón a bőrét. S robbant a szexbomba. Jobban mondva robbantott. A robbantás pedig már eddig is hatalmas károkat okozott mind miniszterelnöki, mind pedig elnöki szinten. Mert ha a csinos hölgy nem is tudta annak idején, hogy Norvégia nem tagja az EU-nak, arra viszont nagyon jól emlékezett, hogy Dinu Patriciu letartóztatásának napján Tăriceanu, barátja és üzlettársa ügyében, rátelefonált Ilie Botoş főügyészre. S ezt most kegyvesztettként nyilvánosságra is hozta.

A miniszterelnök váltig bizonygatja: nem igyekezett az igazságszolgáltatás ügyeibe avatkozni, csupán a tényállás felől érdeklődött. Csakhogy, minden állításával ellentétben, úgy tűnik, az a bizonyos telefonbeszélgetés Dinu Patriciu letartóztatása előtt történt. Márpedig, ha egy miniszterelnök, akárcsak információszerzés céljából is, de ilyen körülmények között telefonál rá a főügyészre, az már több mint gyanús. Még akkor is, ha állítólag, éppen azért telefonált, hogy az igazságszolgáltatókat figyelmeztesse : ne befolyásoltassák magukat attól, hogy a Rompetrol elnöke kebelbarátja és üzlettársa. Lehet, hogy tényleg így volt? Ezt csak azok tudnák megmondani, akik a telefonokat esetleg lehallgatták. Illetékesék most éppen ezen fáradoznak.

A dolog pikantériája, hogy Traian Băsescu, görögországi útjáról hazatértében, szerdán este, az Otopeni-i röptéren, újságírói kérdésre válaszolva beismerte: tudott a telefonbeszélgetésről, s júniusban , a politikai botrányt elkerülendő, szándékosan tájékoztatta félre a Romănia liberă újságíróját. Magyarán, hazudott. Hazudott azért, hogy Tăriceanut „megvédje". Na persze nem éppen önzetlenül. Hiszen mindkettejüknek megvan az érdekeltségi köre. Tăriceanu a kőolajszagot, Băsescu a francia női parfümöt kedveli különösképpen. A petroleumos liberálisok beletapostak a parfümös demokratába, hát magukra vessenek. Elena Udrea ment, de döng utána a miniszterelnöki és elnöki hivatal. Băsescu, a karizmás kitűnő színész valahogy csak kievickél a pácból, Tăriceanu viszont kínosan feszengve bizonygatja ugyancsak bizonyításra szoruló igazát. Az a bizonyos információ sokba kerülhet neki. Lehet még annál is többe, amennyit nyert egy másik információ birtokában a kőolaj részvényeivel. A tőzsdén néhány perc milliókat jelenthet, euróban persze. Amiket ő és társai állítólag meg is szereztek. A bizonyítás folyamatban van.

A liberálisok Ilie Botoş fejét követelik. De vajon miért nem tették addig, ameddig nyugton ült a székén, és semmit sem csinált azon kívül, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége jegyében, jól beidegződött szokás szerint telefonon értesítgette a miniszterelnököt és az államfőt az éppen aktuális tényállásról.

Az EU-nak, ez esetben az európainak, korruptok kellenek. Ami most Romániában zajlik: korrupció a legfelső szinteken. És válsághelyzet. Politikai, de erkölcsi is. Ki hogy mászik ki belőle, majd elválik. De hogy az ország nem elsősorban az orvosoknak adott hálapénztől, vagy a megvesztegetett kishivatalnokok miatt nem szalonképes, az biztos.

Külön érdeme volt ennek az értekezletnek, hogy nem csak színvonalas szakmai vitát sikerült beindítani, hanem a szakmák közötti kommunikációt is. A tárgyalófelek külön szakmai táborhoz tartoztak: egyrészről a rideg, de pontosságukban csalhatatlan számok megtéveszthetetlen világát képviselő egészségügyi miniszter, másrészről a lét megfoghatatlanságának és megismerhetetlenségének kiszolgáltatott, az élet csodáival és szörnyűségeivel állandóan szembesülő orvosok, egészségügyi alkalmazottak. És bár mindkét fél egységesnek mutatkozott a reform szükségességét illetően, a két különböző szakmával szembeni elkötelezettség megmutatkozott a változtatás lényegének és mikéntjének az elgondolásában is.

A miniszternek hajthatatlansága meggyőző volt például a kórháztörvény esetében. Kifejtette: mindenképpen szét kell választani az ügyintézési, ügyviteli feladatokat az orvosi foglalkozástól, vagyis egy orvos ne lehessen menedzser. Nicolaescu elvként hangoztatta: vagy kórházigazgató, vagy orvos. Ezzel kihívta magára a fővárosi orvosi kamara ellenszenvét, amit azzal magyarázott, hogy egyesek már nem akarnak megválni számtalan tisztségüktől, amelyek jelentős anyagi előnnyel és egyéb befolyással járnak. A professzor, kórházigazgató, egyetemi tanszékvezető, orvosi kamarai tisztséget betöltő meg egyéb alapítványi megbizatásokat is vállaló szakember képtelen mindegyik feladatát egyformán jól ellátni. De ami ennél is rosszabb: összeférhetetlenségi helyzetek merülhetnek fel. A miniszter példaként említett olyan esetet, amikor az orvosprofesszor megrendelt bizonyos gyógyszereket vagy műszereket, kórházigazgatóként pedig megvásárolta azokat. Szerinte az előző kormányzásnak nem volt érdeke átláthatóvá tenni a rendszert, a most kidolgozott reformelképzelés azonban ez a homályos állapotot is megszüntetné. A tisztséghalmozás eredménytelenségére ellenpéldaként felszólalt több elismert és sikeres orvosprofesszor szerint a rendszerben ténylegesen dolgozók képesek csak átlátni a valós hiányosságokat és felmérni a szükségleteket. Sérelmesnek tartják a fentről érkező utasítást, intézkedés-rákényszerítést, a minisztérium jelenlegi cselekvéskényszerében pedig kizárólagosan szakmai szervezetükbe való beavatkozási szándékot is sejtenek.

Míg a miniszter szerint pontosan fel kell mérni az egészségügy rendelkezésére álló pénzalapokat, és ennek mértékében kell meghatározni a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, addig az egészségügyben dolgozók, valamint gyógyszerészek véleménye, hogy a beteget nemhogy nem lehet visszautasítani, hanem alapvető emberi joga részesülni megfelelő egészségügyi ellátásban és hozzájutni a számára szükséges orvosságokhoz. És az elutasítás nem csak kényelmetlen, hanem szakmailag összeegyeztethetetlen helyzetébe kerülnek akkor, amikor minisztériumi szinten figyelmen kívül hagyják az egészségügyi intézmények vagy gyógyszertárak által javasolt illetve benyújtott költségvetési javaslatot, amelyet tényleges kiadásaik alapján számolnak ki. A kért és minden esetben mínuszban kapott pénzösszegek közötti különbség az, amely hátráltatja egy kórház működését, meghatározza a szolgáltatás minőségét, és tükröződik végül a beteg állapotában.

De hogy a szakmán belül sem teljes az egyetértés, érezhető volt a magánrendelőt működtető, tulajdonosi és munkáltatói minőségében felszólaló orvos beszédéből, aki szerint az állami egészségügyi intézmények rossz működésének, krónikus pénzhiányának oka az elkésett romantikusok munkaszervezésében keresendő. Klinikája, mint elmondta, több milliárdos évi forgalmat bonyolít le, korszerű műszereket saját pénzéből sikerült beszereznie, mindenfajta állami támogatás nélkül, és minimális adminisztratív személyzettel dolgozik, de átlagon felüli bért fizet munkatársainak A gyószerészek megjegyzését pedig, hogy a háziorvosoknak is illene már számítógépes rendszerben nyilvántartani betegeiket, ami megkönnyítené a patikusok munkáját, figyelmeztető megjegyzés követte, miszerint a háziorvos feladata nem összpontosulhat vagy korlátozódhat ilyen formális tevékenységekre.

A biztosító pénztárakba befizetett járulékokat csak futólag említették, nem volt szó az eddigi felhasználási módról, sem a milliárdos adósságokról és azok visszaszerzésének kérdéséről, az mégis elhangzott, hogy hatalmas pénzösszegekről van szó. Ezeknek az útját éppenséggel azok nem ismerik, akik befizetik, és akiknek kiszolgálás – ellenszolgáltatás – járna érte. Szinte kínosan hatott, amikor a nyilvános vita végén a rendezőknek eszükbe jutott, hogy nem szólalt fel senki a biztosítottak nevében vagy képviseletében. Viccesen elhangzott ugyan, hogy tulajdonképpen minden jelenlévő biztosított is egyben, a rendszer legfontosabb szereplője nem kért szót. Az egyszerű biztosított nevében nem hangzott el, melyek a panaszai, észrevételei vagy javaslatai. A beteg nem mondta el, mit érez, amikor a háziorvos kénytelen megtagadni a kivizsgálását, mert (csupán a munkáltató mulasztása vagy a biztosító pénztár túlbuzgósága miatt) nem szerepel a biztosítási járulékot pontosan fizetők listáján. És nem volt szó a gyógyszerért órákat sorbanálló, vagy ahhoz ártérítéssel egyszerűen hozzá sem jutó beteg panaszáról sem. De végülis ezek a panaszok, kimondva vagy elhallgatva úgyszintén egy reform elkerülhetetlenségét igazolják, hogy egy átalakított rendszerben biztonságban érezzük az egészségünket.

Tăriceanu: nem mondok le!
Vizsgálat indult a telefonálgatás ügyében

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök kijelentette, nincs szándékában lemondani amiatt, hogy botrány robbant ki az Ilie Botoş főügyésszel a Patriciu-ügyben folytatott telefonbeszélgetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy jogában áll bármilyen intézménynél tájékozódni biztonsági kérdésekről.

Arra a kérdésre, mit tesz, ha a Legfelsőbb Bírói Tanács arra a következtetésre jut, hogy a telefonhívás az igazságszolgáltatásba történő politikai beavatkozásnak minősül, a kormányfő leszögezte: „A politikai beavatkozást bizonyítani is kell, én pedig továbbra is fenntartom, hogy jogomban áll bármilyen intézménynél tájékozódni Romániában. Ez egy szokványos gyakorlat, én nem tájékozódhatok nemhivatalos csatornákon a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekről", mondta a kormányfő.

Traian Băsescu államfő és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök csütörtök reggel tárgyaltak a kormányfő és a főügyész telefonbeszélgetése nyomán kialakult botrányról. A Mediafax információi szerint az ügy következményeinek enyhítéséről egyeztettek. Băsescu a Görögországból való szerda esti hazatérése után közölte, Ilie Botoş főügyész a miniszterelnök (Patriciu májusi kihallgatása előtti) telefonhívása után azonnal tájékoztatta őt erről, a Botoş-sal való beszélgetésen pedig jelen volt Elena Udrea is. (A román sajtóban időközben felmerült az is, hogy az Elena Udrea által mondottak egy lejárató kampány részét képezhetik: ugyanis kiderült, hogy a tévéműsor előtt a volt kabinetfőnök egy Red Apple nevű PR-tanácsadó céggel egyeztetett.)

Băsescu sajnálja, hogy valótlant állított
Băsescu sajnálja, hogy a România Liberă című lapban júniusban megjelent interjúban valótlanságot állított, amikor kijelentette, hogy a főügyészt senki nem hívta fel telefonon a Dinu Patriciu ellen indult vizsgálat kapcsán. „Úgy értékeltem, hogy el kell kerülni a politikai botrányt, de amikor megfelelőnek láttam az időt, kértem a kormányt, hogy vigyázzon a körülötte levő érdekcsoportokkal", mondta Băsescu. Arra a kérdésre, hogy politikai beavatkozásnak tekinti-e azt, hogy Tăriceanu felhívta telefonon Botoşt, az államelnök leszögezte: „A telefonhívás puszta ténye helytelen volt".

Tegnap az Országos Igazságszolgáltatási Tanács két felügyelője kikérdezte Ilie Botoşt a kormányfő telefonhívásával kapcsolatban, jövő héten pedig a Patriciu-ügyet kezelő többi ügyészt is kihallgatják. Dan Lupaşcu, a testület elnöke kijelentette: csakis ez a tanács tud dönteni, valóban beavatkozásnak tekinthető Tăriceanu telefonálása vagy sem, függetlenül attól, hogy erről a főügyésznek mi a véleménye.

Az ügyben megszólalt Emil Boc DP-elnök is, aki úgy nyilatkozott: véleménye szerint Tăriceanu „érdeklődése" nem minősül beavatkozásnak, hiszen, ha jól értette, ez nem befolyásolta különösebben az ügy menetét. – Mindenestre azt javasolom minden politikusnak, hagyjon fel az ilyenféle telefonálgatásokkal, hogy még beavatkozás a gyanúja se merüljön fel.

Dinu Patriciu üzletember, akinek érdekében Tăriceanu állítólag közbelépett volna, tegnap kijelentette: Ilie Botoş nem mondott igazat, amikor azt nyilatkozta, hogy nem tudott semmit a Rompetrol elnökével kapcsolatos vádakról. Patriciu szerint Botoş igenis ismeri a dosszié tartalmát, hiszen ezek titkosságát többször megsértették. Elmondta: az iratcsomóban szereplő titkos dokumentumokat a vádlottaknak nem bocsátották a rendelkezésére, annál inkább a Petromídia konkurenciájának, a Faber Invest & Trade nevű cégnek, amely egy bírósági perben fel is használta a Korrupcióellenes Ügyészség fejléces iratát. (A Vega és a Pteromídia olajfinomítók privatizációjára vonatkozó dokumentumról van szó.)

A nyugdíjátszámítás folytatása további költségekkel jár, jövőben ez 15 000 milliárd régi lejjel fogja megterhelni a költségvetést, jelentette be Sinaián az Alpha Bank és a Román Nemzeti Bank által rendezett értekezleten Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter. 2006-ban az átszámítást a nyugdíjpont értékének növelése kíséri, amely a jelenlegi 295,5 új lejről 323,1 lejre változik. Ebben az évben az átszámításra 7000 milliárd régi lejt költöttek. Az utolsó nyugdíj-kiigazítás a feldolgozott dossziék 42–45%-ának esetében jelent nyereséget, az átlagnövelés 19%. Az előző átszámítások során 50 ezer és 5,7 millió régi lej közötti járandóságnövelést könyvelhettek el.

Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia?
Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times

Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal" megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában" léteznek ilyen CIA-táborok. Tom Malinowski kijelentette, hogy erős bizonyítékok – egyebek mellett őrizeteseket szállító CIA-repülőgépek repülési naplói – utalnak arra, hogy Lengyelország és Románia szerepel az amerikai hírszerző szolgálat titkos őrizetes központjait üzemeltető országok között.

A CIA külföldi titkos táborhálózatának létéről egyébként nem most kerülnek először napvilágra értesülések. A londoni székhelyű Amnesty International emberjogi szervezet már hónapok óta, több jelentésben visszatérően azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az globális, titkos fogolytábor-hálózatot üzemeltet. A világ legnagyobb emberjogi szervezete például májusi éves világjelentésében azt írta: a kubai Guantánamo börtöntábor „csak a látható része a történetnek". Gyűlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban „és máshol" olyan őrzőközpontok hálózatát működteti, ahol titokban, minden megfelelő joghatóságtól távol tart fogva embereket.

Már a Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz 4 éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány, kis számú titkosszolgálati tiszt tud létükről.

Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát. – Soha nem értettem, hogyan is maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Năstaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Timofte legfeljebb Iliescuék, és tán a PRM támogatására számíthatott, a demokratikus ellenzék is boldogan szabadult volna tőle. Ekkor jött a bomba hír: Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kíváló együttműködés", „partnerség", a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása.

Mintha szó szerint idézték volna Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivőjét", Ion Stan SZDP-képviselőt, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnökét. Csak fordítva. Mármint eddig épp azt hallottuk még a SZDP-től is, hogy Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t, professzionális hiányok stb. A kitüntetés pillanatától kezdve azonban szó se esett esetleges menesztéséről. Mi több, Băsescu elnök megválasztása után arra célzott, létezik egy bizonyos titkosszolgálati főnök, akinek leváltása szóba se kerülhet, Amerika bizalmát élvezi.

El nem tudtam képzelni, mi okuk lenne bízni benne. Ma már van egy gyanúm, amit részben megerősít az a tapasztalat, hogy az amerikaiak igenis, kedvelik a profi vagy zsarolható tikosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. Radu Timofte soha nem volt szekus, hanem valamiféle harmadrangú, szürke, nacionalista, középszerű figura, esetleg besúgó, akit még csak nem is lehet múltjával zsarolni. Timofte nem profi, nem kém, semmi. Tehát más „érdeme" lehet. Valami, amit SRI-főnök óta tett, valami közös titok ... – vélekedik Bányai.

Kevesen tartják be az építkezésre vonatkozó szabályokat
Rajtaütésszerű ellenőrzések Kolozsváron

Csütörtökön délelőtt a kolozsvári polgármesteri hivatal rendőrségének vezetője, Minodora Fritea és 26 munkatársa újabb ellenőrzési akciót hajtott végre. Ezúttal 6 kolozsvári utca már felépített vagy épülőfélben levő házainak építkezési engedélyét és a tulajdonostól valamelyik hulladékelszállító vállalattal kötött szerződést kértek. Hét esetben nem rendelkeztek építkezési engedéllyel. A kirótt büntetés értéke az esettől függően 1000–10 000 új lej között mozgott. A hulladéktárolásra, elszállításra vonatkozó szerződés hiánya miatt 17 alkalommal róttak ki büntetést, összesen 6800 új lej értékben. Az ellenőrzéssel párhuzamosan a polgármesteri hivatal által szociális segélyben részesített személyek 96 köbméter hulladékot gyűjtött össze.

– A polgármesteri hivataltól megbüntettek – mondja az egyik Mező utcai járókelő. A férfi a leaszfaltozatlan utakra és a rengeteg fizetnivalóra panaszkodik egyre hangosabban: – Mi vezettük be a vizet, a gázt, kibővítettük a közvilágítást, maguk csak jönnek, hogy megbüntessenek. Inkább azzal foglalkozzanak, hogy leaszfaltozzák ezt az utcát – méltatlankodik. A férfit még az sem tudja megnyugtatni, hogy Fritea asszony értesülései szerint jövő év tavaszán leaszfaltozzák az utcát.

Ez után jókora, épülőfélben levő tömbháznál állunk meg. Fritea asszonytól megtudjuk: a tömbházat építő tulajdonost egyszer már megbüntették, mivel az első emelet felhúzásakor még nem rendelkezett építkezési engedéllyel. Persze, a munkások nem tudnak felvilágosítást adni, megszemléljük az építkezésanyagból visszamaradt szeméthegyeket, és mennénk is tovább. Hirtelen megjelenik ezüstszürke VW Passat típusú személygépkocsiján T. Adrian, aki, úgy látszik, "régi ügyfél"… Tüzetes eljárás alá vetik az épületet: lemérik a manzárdrész magasságát – 6 centivel hosszabb a megengedettnél –, az első és a második emelet falainak magasságát, sőt még azt is, hogy a tömbháztól hány centire található a kerítés, nehogy túllépje a megengedettet. Úgy látszik, valahol, valamit rosszul mértek: húsz centivel (!!) túlhaladták az építkezési szerződésben megállapított határértéket. T. Adriant végül 7 millió lejre büntetik, mert az építkezésből származó hulladékot nem tárolta megfelelően.

A méltatlankodó férfitől is kérik a hulladék-elszállításra vonatkozó szerződést. Csak egy 2005. július–augusztusában kifizetett számlát tud felmutatni, de a felügyelőnek ez nem elég: megállapodnak abban, hogy másnap reggel 9-kor várja az illetőt a polgármesteri hivatalban, másképpen több millió lejes büntetést rónak ki rá is.

SAPARD-program erdőművelésre. Csütörtökön Kolozs megye alprefektusa, Călin Gavril Platon ismertette a Intézkedés – Erdőművelés elnevezésű SAPARD-programot, amelynek összköltségvetése 248 millió euró. Lehetséges kedvezményezettek a mezőgazdasági földdel vagy erdővel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek (egyházi intézmények, iskolák, társulások, önkormányzatok, magáncégek). A program erdőtelepítésre, faiskolák létesítésére vagy a meglévők korszerűsítésére és megfelelő gépekkel való felszerelésére, fafeldolgozásra, erdei utak kiépítésére, erdőgazdálkodásra vonatkozik. Az önkormányzatoknak az erdei utak programra megtérítik a munkálatok teljes értékét. A többi esetben a támogatás összege 50%-a a program értékének. Jelenleg a program akkreditálási folyamatban van, amely novemberben vagy decemberben fejeződik be.

Épülnek az árvízkárosultak házai. Tegnap Mihail Hărdău, Kolozs megye prefektusa elmondta: a megye az Országos Lakásügynökségtől 4 ház helyreállítására kapott építőanyagot, házanként 4 ajtót, 4 ablakot, 5100 kilónyi cementet, 695 kiló vasszerkezetet, 6,9 köbméter faanyagot, 11,96 négyzetméter asztalosárut, 19 köbméter BCA-t, 36 négyzetméter cserepet. A házakat Tordán, Tordaszentlászlón, Szamosfőn és Várfalván kell felépíteni. Pénzügyi támogatást 81 millió régi lej értékben utaltak ki a megyének a rongálódások helyrehozására, útjavításra pedig a kormány rendelkezésére álló pénzalapból 27,03 milliárd régi lejt kapott Kolozs megye. Ebből megyei utakra 17,73, községi utakra pedig 9,3 milliárd lejt szánnak.

A diákokat a Gyermekvédelmi Hivatalnak eddig már el kellett volna helyeznie a különböző bentlakásos iskolákban vagy kezelési központokban. A kérvényeket azonban nem nyújtották be időben az ezzel foglalkozó szakemberek a Gyermekvédelmi Hivatal erre specializálódott részlegéről, és ezért a megyei tanácsok visszautasították azt, hogy fedezzék a hátrányos helyzetű diákok tanulmányi költségeit. Emiatt számos megyében a látássérült diákok nem tudnak iskolába járni november elsejétől.

A kolozsvári Látássérültek Líceuma bentlakással is rendelkezik. A tanfelügyelőség visszautasítása a helyek újra szétosztásának ügyében nem akadályozza meg a helyi középiskola működését. El tudják ugyan helyezni a gyerekeket a bentlakásban, de étkeztetésük költségeit a megyei tanácsoknak kellene fedezniük.

„Továbbra is figyelemmel követjük Románia monetáris és adópolitikáját, különösen a folyó fizetési mérleg hiányát, valamint a jegybank inflációellenes intézkedéseit és a nemzeti pénznem felértékelődésnek folyamatát" – mondta Salters. A Standard & Poor’s elemzője szerint a külső hitelegyezmények – például az IMF-el és az EU-val kötött egyezmények – az ország minősítése szempontjából garanciát jelentenek, de nem számottevő mértékben, ha óvatos gazdasági intézkedésekről van szó.

Tăriceanu azt is elmondta, hogy a kormányak sikerült egy sor, az SZDP-kormányzat döntései nyomán felhalmozódott kinnlevőséget is kifizetnie. A miniszterelnök szerint sikerült 15 000 milliárd régi lejt kifizetni az oktatásügynek, további 15 000 milliárd régi lejt az árvízkárok enyhítésére, valamint 10 000 milliárd lejt az egészségügynek.

A kormányfő közölte, az egységes adókulcs bevezetésétől számított első kilenc hónapban 8 százalékkal nőtt a profitadó begyűjtésének foka, míg a jövedelemadó esetében jelentéktelen, 6 százalékos csökkentést regisztráltak. Hozzátette, a hozzáadottértékadó esetében a bevételek látványosan, nem kevesebb, mint 30 százalékkal nőttek.

A kormánykoalíció vezetői hétfőn úgy döntöttek, hogy 1800 régi lejjel kiegészítik az Oktatásügyi Minisztérium költségvetését, az összeg a képviselőház, a szenátus, a Román Hírszerző Szolgálat, a Közigazgatási és Belügyminisztérium, valamint a mezőgazdasági szaktárca költségvetésének „befagyasztásából" származik.

November 11-től hat hétvégés intenzív faluturisztikai képzést szervez a kalotaszentkirályi általános iskolában a nyíregyházi Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Falusi Turizmus Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Szervezete. Az ingyenes, 120 elméleti és 72 gyakorlati órás képzést a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium finanszírozza. A képzés keretében magyarországi és helyi előadók turisztikai, mezőgazdasági, biokertészeti, háztartástani, ételkészítési, vállalkozói és pszichológiai ismeretekre oktatják a falusi vendéglátókat. A várhatóan 2006 februárjában tartandó szakvizsgán a tanfolyam hallgatói vendéglátói ismereteket igazoló oklevelet szerezhetnek, amelyet a magyar Nemzeti Szakképzési Intézet bocsát ki, s egyenértékű a többi államilag elismert magyarországi vendéglátói diplomával. A hétvégéken, péntek déltől vasárnap délig tartó oktatásra és gyakorlati tevékenységekre elsősorban Kalotaszeg térségéből várják azokat a jelentkezőket, akik gyakorló falusi vendéglátók, falusi turizmussal foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői, képviselői. A képzésre november 8-ig várják a jelentkezőket a Kalotaszentkirályi Polgármesterei Hivatalnál naponta 8–15 óra között személyesen, vagy a 0264/257-588-as telefonszámon, illetve Székedi Leventénél a 0722/508-489-es telefonszámon, vagy a szekedi@gmail.com e-mail címen.

(6. oldal)

Váltóiroda	Euró (Vétel/Eladás)	Dollár (Vétel/Eladás)	100 Forint (Vétel/Eladás)
Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.)	3,625/3,660	3,00/3,05	1,41/1,47

LABDARÚGÁS
Bajnokok Ligája, csoportmérkőzések
Győzött a Juventus, továbbjutott az Arsenal

A BL csoportkörének 4. fordulóját követően 3 csapat már biztosította helyét a következő szakaszban: mi-után kedden a Lyon és a Real Madrid bebiztosította a továbbjutását, tegnap a francia csapathoz hasonlóan továbbra is 100%-os Arsenal harcolta ki a nyolcaddöntőkben való indulás jogát. Arséne Wenger együttese könnyedén győzte le a Sparta Prágát, igazolva a papírformát. A csoport másik sztáregyüttese, az Ajax Amszterdam viszont ennél jóval nehezebben nyert a csoportkör egyik meglepetéscsapata, az FC Thun ellen: a néhány éve még amatőr svájci csapat kétszer is kiegyenlített, de azt már elfelejtette, hogy egy mérkőzést nem 90 percig játszanak, így a hosszabbításpercekben két gólt is kapott és elvesztette a találkozót.

Kiegyenlített küzdelem folyt a nap egyik legnagyobb érdeklődéssel várt mérkőzésén is. A Juventus – amelynél csereként Adrian Mutu is pályára lépett a második félidő derekán – végül 2–1-re legyőzte a Bayern Münchent, a remek napot kifogó Trezeguet duplájának köszönhetően, így gólarányának köszönhetően jobb helyzetből várja a folytatást. A csoport másik mérkőzésén Korsós György együttese (a magyar válogatott középpályás végig játszotta a mérkőzést), a Bécsi Rapid hiába vezetett 25 másodperc elteltével 1–0-ra az FC Bruges vendégeként, a belgák fordítani tudtak, és így versenyben maradtak a továbbjutásért, míg a bécsieknek a továbbiakban már nincs mit veszteniük: minden elúszott.

A nap legizgalmasabb mérkőzését a Werder Bremen és az Udinese játszotta. A mérkőzés második félidejének közepén bő negyedóra alatt nem kevesebb, mint öt gól esett. A Werder amúgy már az első félidőben is vezetett, két góllal, az 51. percben pedig tovább növelte az előnyt. Az Udinese azonban nem hagyta magát, és hat perc alatt kiegyenlített. Nemsokára azonban a Werder újabb találatával bebiztosította a győzelmet. Gólokban bővelkedett a csoport másik találkozója is: az FC Barcelona hazai pályán 5–0-ra elgázolta (többek között Eto’o mesterhármasával) a Torghelle Sándor nélkül felálló Panathinaikoszt. A katalánok jelentős előnyre tettek szert a másik három csapat ellen, akik között ádáz küzdelem várható: mindannyiuknak 4 pontja van.

A-csoport: Torinói Juventus (olasz)–Bayern München (német) 2–1 (Trezeguet 2 – 62. és 85. perc, illetve Deisler – 67. perc, piros lap: Ibrahimovic – 90. perc, Juventus) és FC Bruges (belga)–Bécsi Rapid (osztrák) 3–2 (Portillo – 9., Balaban – 25. és Verheyen – 63. perc, illetve Kincl – 1. és Hofmann – 81. perc). A csoport állása: 1. Juventus 9 pont (8–4), 2. Bayern 9 (5–3), 3. Bruges 6, 4. Rapid 0.

B-csoport: Thun (svájci)–Ajax Amsterdam (holland) 2–4 (Lustrinelli – 56. és Pimenta Adriano – 74. perc, illetve Sneijder – 27., Anasztasziu – 62., de Jong – 91. és Buhari 93. perc) és Arsenal (angol)–Sparta Prága (cseh) 3–0 (Henry – 23., továbbá van Persie 2 – 81. és 86. perc). A csoport állása: 1. Arsenal 12 pont (már továbbjutott), 2. Ajax 7, 3. Thun 3, 4. Sparta 1.

C-csoport: FC Barcelona (spanyol)–Panathinaikosz Athén (görög) 5–0 (van Bommel 1., Eto’o 3 – 14., 40. és 65., valamint Messi – 36. perc) és Werder Bremen (német)–Udinese (olasz) 4–3, (Klose – 15., Baumann – 24., továbbá Micoud 2 – 51. és 67. perc, illetve Di Natale 2 – 54. és 57. perc, valamint Schulz – 60. perc, öngól; piros lap: Pinzi – 71. perc, Udinese). A csoport állása: 1. Barcelona 10 pont, 2. Udinese 4 (8–9), 3. Werder 4 (6–8), 4. Panathinaikosz 4 (2–9).

D-csoport: Lille (francia)–Man-chester United (angol) 1–0 (Acimovics –38. perc) és Benfica Lisszabon (portugál)–Villareal (spanyol) 0–1 (Marcos Senna – 82. perc). A csoport állása: 1. Villarreal 6 pont, 2. Lille 5 (1–1), 3. MU 5 (2–2), 4. Benfica 4 – a Manchester United–Lille találkozó gólnélküli döntetlennel végződött, ezért az egymás elleni eredmények alapján a francia gárda megelőzi az angol együttest.

A Dési Egyesülésnél történt múlt heti változások után edzőcsere volt a C-osztályos Tordai Aranyos háza táján is. Az október elején menesztett Dorel Mureşan helyébe néhány nappal ezelőtt a Bethleni Szamos Gáz és a Dicsőszentmártoni Kémia volt edzője, Alexandru Nistor került, aki jól ismeri a harmadfokú bajnokságban szereplő együtteseket. Dorel Corpodean, a tordaiak fő szponzora, a klub elnöke lapunknak elmondta, hogy egy adott pillanatban felvetődött a Désről menesztett Ioan Tătăran neve is, de végül nem sikerült megegyeznie a két félnek.

Az egy héttel korábbi ciprusi verség után sikerrel folytatta európai kupakalandját a Kolozsvári BU Poli Mobitelco, miután a férfi kosárlabda Challenge-kupa keretében megrendezett szerda esti találkozón, mint már korábban jeleztük, nagy csatában legyőzte az izraeli Ironi Elitzur Ashkelon együttesét a Horia Demian Sportcsarnok szinte zsúfolásig megtelt lelátói előtt.

A mérkőzést a vendégek kezdték jobban, az első két percben két hármast is „belehajítottak" a kissé megszeppent kolozsváriak kosarába, akik a távoli dobásokkal próbálták behozni a hirtelen keletkezett 7–8 pontos hátrányt. Az amerikai légiós LeVar Seals beállása a negyed végén némi javulást hozott a támadásban, ám a játékrész végére így is megmaradt hét pont ledolgozni való.

A második felvonás elején tovább „garázdálkodott" az ellenfél, amely a 15. percben már tíz ponttal vezetett (20–30), ekkor azonban a közönség-kedvenc Seals és a „húzóember" Krsztanovics begyújtották a rakétákat, és a negyed végére a játék és az eredmény egyaránt kiegyenlítődött (31–31). A folytatásban Silvăşan kosarával vezetést szerzett a BU Poli Mobitelco, majd a végig kiválóan játszó Krsztanovics 35–35-nél értékesít egy büntetőt, a következő pillanatban pedig már meg is szerezte a lepattanót a vendégcsapat támadásából. A harmadik negyed elején ugyancsak ő szórta be az első pontokat, ám Ben Yosef Ermichin és Pledger rendre megakadályozzák a hazaiakat abban, hogy jelentős különbségre tegyenek szert. Hiába parádézott Seals a támadásban és a palánk alatt egyaránt: Orlan saját térfélről „megeresztett" dobása a dudaszóval egyidőben suppant a kosárba, és az eredményjelző táblán ismét egyforma számok jelentek meg(55–55).

Ezek után az utolsó negyedben természetesen fokozódtak az izgalmak: a mérkőzés második felében remeklő Roschnafsky és a nagy kedvvel játszó Seals révén némiképp sikerül a gyors, és pontosan dobó izraeliek fölé kerekedni, akik elsősorban Ermichin révén tartani tudják az eredményt. Két perccel a vége előtt még döntetlenre állt a meccs, ekkor azonban újra bejelentkezett Krsztanovics, a hajrában pedig „beugrott" a legerősebb játékos, a közönség is. Több mint kilenc éve nem volt ilyen kupahangulat Kolozsvárott, a mintegy 2500 néző vastapssal jutalmazta a kedvencek sikerét.

Kolozsvári BU Poli Carbochim Mobitelco–Ironi Elitzur Ashkelon 78:74 (16:23, 20:12, 19:20, 23:19) – pontszerzők: Krsztanovics 22, Roschnafsky 15 (2 x 3), Seals 15, Silvăşan 10, Dumitrescu 8 (1), Mijuszkovics 4 (1), Lăpuşte 4, illetve Ermichin 20, Pledger 13 (1), Orland 12 (3), Mizrahi 11 (1), Kurtz 8, Saashonua 4, Bukra 3 (1), Cohen 3.